Sir Andrew Lloyd Webber vagy Lloyd-Webber, Sydmonton bárója (London, 1948. március 22.) a zenés színház nagysikerű angol zeneszerzője.
A késő 20. század egyik legnépszerűbb színházi (musical) zeneszerzője, több sikerdarabjával, melyek egy évtizednél tovább futottak mind a Broadway-en, mind a West End-en. Pályafutása alatt 16 musicalt, több filmzenét, és egy Latin Requiem Mass-t szerzett. Rengeteg díjjal tüntették ki, beleértve hét Tony-díjat, három Grammy-díjat, egy Oscar-t, egy Nemzetközi Emmy-díjat, hat Laurence Olivier-díjat, és egy Golden Globe-díjat. Számos dala, különösen a „Hogy szeressem én, mondd” („I Don't Know How to Love Him”) a Jézus Krisztus szupersztárból (Jesus Christ Superstar), a „Miért kell, hogy sírj, Argentína” („Don't Cry for Me, Argentina”) az Evitából (Evita), az „Éjfél” („Memory”) a Macskákból (Cats), és „Az éj zenéje” („The Music of the Night”) Az Operaház Fantomjából (The Phantom of the Opera) széles körben ismertté váltak és slágerek voltak az anyamusicaljükon kívül is. Vállalata, a Really Useful Group London egyik legnagyobb színházi szervezet.
Andrew Lloyd Webber 1948. március 22-én Londonban, Dél-Kensingtonban született. Apja, William Lloyd Webber zeneiskolai igazgató, egyházi zeneszerző és templomi orgonista, anyja, Jean Johnstone Lloyd Webber zongoratanárnő és öccse, Julian Lloyd Webber csellista. Három éves korától tanult hegedülni, két év múlva már zongorázott is, és később a trombitálás tudományát is elsajátította.
Első szerzeményét 9 éves korában írta. Három évvel később szüleitől kapott egy bábszínházat, melynek bábuival zenés darabokat játszott el és ezekhez a muzsikát maga komponálta. A Westminster School-ban és az oxfordi Magdalen College-ban (az utóbbit nem fejezte be), majd a Royal College of Music-on tanult.
Első felesége Sarah Hugill volt. Július 4-én esküdtek meg és két gyermekük lett, Imogen (született 1977. március 31.) és Nicholas (született 1979. július 2.). Lloyd Webber és Hugill 1983-ban váltak el. Utána az énekes és táncos Sarah Brightmant vette el 1984. március 22-én. Brightmannak adta Az Operaház Fantomja főszerepét. Azonban tőle is elvált 1990-ben, de barátok maradtak. Jelenlegi kedvesét, Madeleine Gurdon-t, 1991. február 9-én vette el, három közös gyermekük van: Alastair (1992. május 3.), William (1993. augusztus 24.) és Isabella (1996. április 30.).
1992-ben lovaggá ütötték, 1997-ben pedig megkapta a nem örökölhető főnemesi rangot, mint Sydmonton Lloyd-Webber bárója, Hampshire megyében. (Főnemesi címe kötőjeles, de családneve nem.) A 87. személynek sorolták be A leggazdagabb britek listája a Sunday Times szerint 2006-ban című névsorban 700 millió fontos (kb. 265,8 milliárd forintos) felbecsült vagyonnal.
Politikailag a Konzervatív Párt támogatója, annyira, hogy külön zenét írt a párt kampányához. Az elmúlt években azonban eltávolodott a konzervatívoktól.
Lord Lloyd-Webber a viktoriánus művészet szenvedélyes műgyűjtője. Gyűjteményének darabjait egy kiállítás keretében bemutatta a Royal Academy-n 2003-ban Pre-Raphaelite and Other Masters – The Andrew Lloyd Webber Collection címmel.
Musicalek:
- The Likes of Us (1965) (Tim Rice)
- József és a színes, szélesvásznú álomkabát (Joseph and the Amazing Technicolor Dreamcoat) (1968) (Tim Rice)
- Jézus Krisztus Szupersztár (Jesus Christ Superstar) (1971) (Tim Rice)
- Két lökött inas (Jeeves) (1975), (átdolgozva mint By Jeeves [1996]) (Alan Ayckbourn) (P. G. Wodehouse Jeeves and Wooster c. regénye alapján)
- Evita (Evita) (1976) (Tim Rice), Evita Perón, az argentin diktátor Juan Domingo Perón felesége életének képzelt szempontjai alapján szabadon
- Macskák (Cats) (1981) (T. S. Eliot alapján 1939-ben)
- Tell Me on a Sunday (1979) (Don Black), később kombinálva a Variations tánc előadásával a Song and Dance (1982) lett
- Csillag-Expressz (Starlight Express) (1984) (Richard Stilgoe)
- Az Operaház Fantomja (The Phantom of the Opera) (1986) (Richard Stilgoe/Charles Hart) (G. Leroux alapján 1911-ben)
- A szerelem arcai (Aspects of Love) (1989) (Don Black/Charles Hart) (David Garnett regénye alapján)
- Alkony sugárút (Sunset Boulevard) (1993) (Don Black/Christopher Hampton) (Billy Wilder filmje alapján)
- Fütyüld a szélben! (Whistle Down the Wind) (első verzió 1996, második verzió és hivatalos felvétel 1998) (Jim Steinman) (Mary Hayley Bell regénye alapján)
- Volt egyszer egy csapat (The Beautiful Game) (2000) (Ben Elton)
- A fehérruhás nő (The Woman in White) (2004) (David Zippel) (Charlotte Jones megrendelésére, Wilkie Collins regénye alapján)
Más művei:
- La Bête (1982)
- Daisy Pulls It Off (1983)
- The Hired Man (1984)
- On Your Toes (1984)
- Café Puccini (1985)
- Requiem (1985) – Apja tiszteletére komponálta. Eddig a Requiemet csak egyszer adták elő teljes egészében.
- Arturo Ui (1987)
- Lend Me A Tenor (1988)
- Shirley Valentine (1989)
- Amigos Para Siempre/Már soha egymás nélkül (1992) – a barcelonai olimpia nyitóünnepségére
- Eurovision (1993)
- Closer to Heaven (2001)
- Bombayi álmok (Bombay Dreams) (2002)
- How Do You Solve a Problem Like Maria? (2006) – a BBC „tehetségkutató valóságshow” ötletgazdája és vezető megvalósítója
- Any Dream Will Do (2007) – a BBC „tehetségkutató valóságshow” ötletgazdája és vezető megvalósítója
Díjai:
- Oscar-díj – (legjobb eredeti dal)
- 7 Tony-díj
- 3 Grammy-díj
- 4 Drama Desk-díj
- Nemzetközi Emmy-díj
- 6 Laurence Olivier-díj
- Golden Globe-díj – (legjobb eredeti dal)
- 14 Ivor Novello-díj
- American Society of Composers, Authors' and Publishers' Triple Play-kitüntetés
- Richard Rogers Award for Excellence in Musical Theatre-díj
- 1992-ben a Művészet Lovagjává ütötték
- 1992-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte
- 1995-ben felvételt nyert a American Songwriters' Hall of Fame tagjai közé
- Praemium Imperiale Award for Music – díj (1995.)
- 1997-ben Andrew Lloyd Webbernek II. Erzsébet brit királynő a „Baron Lloyd-Webber of Sydmonton” (magyarul: Sydmonton bárója) címet adományozta
Kóstoló munkásságából:
